Az eddigiek összegzése

Három hónap telt el azóta, hogy elkezdtem ezt a blogot. Szép lassan gyarapodott, (időnként úgy készült, mint a Luca széke). Milyen következtetések vonhatók le abból, amit eddig összegereblyéztem?
Egyrészről, hogy a téma (Nők a történelemben) annyira tág, és annyi szempont szerint vizsgálható, hogy mindenképp szűkebbre kellett faragnom. Így maradtam először annál a tervnél, hogy egy-egy hónap egy-egy nemzet leányaira jut. De még ez sem valósulhatott meg ebben a formában. A francia nők szerepeinek változását, lehetőségeiket próbáltam szemügyre venni a 15. századtól a 19. századig. A változások, a kiemelt nőalakokon keresztül szembetűnőek. A nők esélye az érvényesülésre vajmi kevés volt, még jobban meghatározza sorsukat a származásuk, mint a férfiakét. A kiragadott példák azok a nőalakok, akikről viszonylag sok forrás és szakirodalom áll rendelkezésünkre. A téma további kidolgozása abból állna, hogy a tipikus női sorsokra találjunk elejtett megjegyzéseket a szakirodalomban, és levonjuk a megfelelő következtetéseket.
Ez azonban már nem ennek a blognak a keretei között fog megvalósulni, hanem (talán) egy szakdolgozat formájában ölt majd testet.


Az iNaplón megtalálhatóak a témával kapcsolatos összefoglalóim

A cikksorozat részei

I. rész- Híresek és hírhedtek: a Nők

II. rész- Szerető, a leghírhedtebb nőszerep

III. rész- Az első francia császárné

A szépséges császárné

Josephine császárné

A legkevesebb anyagot róla találtam
Pedig... Társadalmi ranglétrán ő jutott a legmagasabbra
Wiki
Mút-kor
Napoleon Guide

Francia császárné

a pallasban
Napóleonról

A szerető- Madame Pompadour 3.

Szerető vs. prostituált

A szerető és a prostituált között lényeges eltérések vannak.

A kéjnő egyrészt menekülést jelentett a törvényes hitves és a kimerítően unalmas udvari élet elől, máskor viszont bűnbakként lehetett pellengérre állítani a katonai kudarcokért, a költekező, nem törődöm költségvetésért, az emelkedő adókért, vagyis tulajdonképpen minden népszerűtlen intézkedésért. És ez nem véletlen, hiszen egy XVIII. századi udvari kézikönyv szerint is a királyi szerető tökéletes pajzs a külvilág gyűlölete ellen.

A prostitució történelemben betöltött szerepéről lásd: Múlt-kor portált. (Bár nem ugyanaz a kor, de a gyökerek ide nyúlnak vissza).

Madame Pompadur 2.

Szerelemmel múlik az idő, idővel múlik a szerelem.

Madame Pompadour

Madame Pompadur

Úgy tűnik, hogy végül csak-csak megmaradok a francia nőknél. Még nem szóltunk a szeretőkről, akik valóban híresek és hírhedtek. Nincs is hiány belőlük a francia történelemben, egyszerre tipikus és atipikus példa Madame Pompadour.

Wiki
Múlt-kor - a szeretők szeretője
Evelyn Lever könyve
NatGeo
Kultúrport.hu
Citatum

Jeanne D' Arc

Madame de Sévigné

Madame de Sevigné

A Wikipédiában- franciául tudóknak


Életéről röviden,lexikonban (már magyarul :))

Azokat a leveleket, amelyeket Madame de Sévigné a tizenhetedik század második felében írt, a következõ században adták ki, s legalábbis részben Sainte-Beuve kezdeményezésének köszönhetõ, hogy a tizenkilencedik század óta a "grand siècle" legjelent&otildesebb teljesítményei közé számítanak. Proust már úgy idézi föl e leveleket nagy regényében, hogy az õ m&ucircvével teljesen egyenrangú írásmód megtestesüléseinek tekinti &otildeket.

http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/zemplenyi/23.htm


A műfaj sajátosságai

A levélregény egyik trükkje, hogy többnyire dokumentumnak álcázza magát. Akkor is álcázza magát, ha valódi dokumentum. Ha már a kezünkbe vesszük, és a leveleket levélként olvassuk, mindenképp hinnünk kell az ábrázolt világ létezésében, vagy a leírt tények hitelességében, hiszen a szubjektivitás forrása, maga a levélíró is egy axióma: volt egy ilyen személy, létezett, tehát mindez igaz.

Egy ido után Madame Sévigné tudatában volt, hogy másolják és terjesztik leveleit, az egyre szélesebb közönségnek írt privátnak mímelt, valójában fikcionalizált beszámolókat.

Korunk folyóirat: Férfi és női szerzők megoszlása műfajok szerint- a francia klasszicizmus

Jeanne d' Arc

Wiki
Diós István: Szent Johanna
NatGeo
Múlt-kor
A szépirodalomban (Mark Twain: Jeanne D'Arc)
Levele az angol királyhoz
Kútakodó
Százéves háború- wiki

Onlány

Amit eddig online találtam a témáról, ami a segítségemre lehet:


http://mek.oszk.hu/html/vgi/vkereses/ful.phtml?id=2110

http://mek.oszk.hu/02000/02035/html/

Más szempontok, avagy a felmerülő kérdések

Más szempontból is érdemes lenne szemügyre vennem a témát.
Egyrészről persze érdemes a társadalmi csoportok tipikus és atipikus képviselőit megvizsgálni. Másrészről érdekes lehet a társadalomban betöltött funkciójuk:
itt újból hangsúlyos lesz a kérdés, hogyan lesz a parasztlányból Szent?
egyáltalán szent, mártír, vagy eretnek?

Madame de Sevigné pedig nem egyszerűen egy nemes asszony. Egy özvegy, korának ünnepelt tollforgatója, aki tisztában volt vele, hogy leveleit lemásolják és terjesztik. A klasszicista nőíró. Vajon karrier ez, unaloműzés, vagy korszokás? Mint özvegynek, milyen lehetőségei voltak a korban? Amennyire tudom, ez volt az ideális, majdhogynem vágyott állapot. Biztos egzisztencia mellett szabad mozgástér.

És perszer ott vannak a periférikus nőelemek. Úgy mint:
a szerető (Madame Pompadour),
a prostituált ( a témában eddig egy komoly tanulmányt olvastam: Jacques Rossiaud: Prostitúció, ifjúság, társadalom a 15. században)
az eretnek (avagy szent, megintcsak megítélés kérdése)
Ez utóbbira eszembe jutott egy nagyon jó példa, sajnos vagy nem sajnos angolföldről. Sajnos a neve nem ugrik be, tehát muszáj lesz valahol utánanéznem. (Talán Katherine ...? ) Arra emlékszem, hogy az apácanövendéknek látomásai támadtak. Egészen addig tisztelték és félték, míg a király politikája ellen szóló látomások nem kezdték gyötörni. Ezután gyakorlatilag minden iratát, minden mellette szóló dokumentumot megsemmisítettek, életéről csak az ellenfeleitől szerzünk tudomást. (Akik pont azt bizonygatják, hogy mennyire nem volt jelentősége az ő tevékenyéségének.)

Még mindig franciák 2.

Ha már ennek a nemzetnek szülötteivel kezdtem a sort, akkor mindenképp jeleznem kell, hogy szeretném valamilyen úton Josephint, Napóleon kedvesét is megszerezni a dolgozatomhoz. (Vajon kötélnek áll az interjú erejéig?) Vagy legyen inkább Marie Antoinette és a guillotine?
A társadalmi csoportokat veszem alapul, akkor könnyen beilleszthetem a sorba a királynét és a császárnét is.
De nem szabad megfeledkeznem Madame Pompadourról sem, aki XV. Lajos mellett (és helyett) az államügyeket is felügyelte. ( A témában segítségemre lehet Poór János: Madame Pompadour)

Még mindig franciák

Eddig van egy francia parasztlányom és egy szentem (mindez egy személyben, kész főnyeremény :P), akit szeretnék majd valamilyen úton módon beilleszteni a "Rendszerbe". ( A rendszer sajátosságait még felfedezem.)

Azonban úgy illik, hogy egy nemesasszonyt is vizsgálódás alá vegyek. Akiről olvastam, illetve akitől olvastam, az Madame de Sevigné. Egész pontosan a levelezéséhez volt szerencsém, mely magyarul is megjelent. A legtöbb levelet lányához írta, aki elhagyta Párizst férje kedvéért. Mindenesetre Madam de Sevigné kitűnő kalauzom lehetne a kora újkori Franciaországban. Mellesleg ki mást faggathanék nagyobb sikerrel a nők és a társadalom kapcsolatáról, mint egy nőt?

A kezdetek

A témaválasztást egy olvasmányélményem inspirálta, Georges Duby: Jeanne D' Arc perei. Duby, aki az Annales iskola jeles tagja, ebben az összeállításban Jeanne D' Arc pereit, az ott elhangzottakat forráskritikailag is elemzi. Miután végére értem a műnek több szempontból megváltozott az eddig Jeanne-ról alkotott képem. Az orleans-i szűz legendája mindenki által ismert. Milla Jojovich nagyszerű alkotása pedig még emlékezetesebbé tette. Duby mégis tud újat mondani.
Egyrészről Dubynak köszönhetően a parasztlányt láttam magam előtt, másrészt azt, hogyan lett belőle szent szűz. Ugyanis ez egy kifejezetten hosszú folyamat volt. Az úton, mely elvisz a Szent Szűz sírjához mindenfélét találni: küldetéstudatot, víziókat, csodákat, harcot, küzdelmet, szitkot, szennyet, vádakat, ellentmondásokat. Hogyan lett Domrémy szülöttéből Lángoszlop, mely egy nemzetnek mutatta az utat az ellenség szorításából?

A cél

A nő szerepe a történelemben. Ez lett hosszas gondolkodás után a blogom címe. (Megjegyzem a sajtó születésétől indultunk, de hát az egy elvetélt "gyerek" volt.) Az új terv, és az új cél nem más, mint feltérképezni, mennyire alkalmas ez a téma egy szakdolgozat elkészítéséhez. Remélem nagyon is. Illetve remélem, hogy az én szakdolgozatom fog megszületni ebben a témában, abból a szakirodalmi kutatásból, aminek menetét, folyamatát, lépéseit és eredményeit itt, ezen a blogon.
(Mindez egyik kurzusom követelménye, tehát ha a Tisztelt Tanár úr számítása beválik, akkor duplán profitálunk a feladaton. :))))) )
Még a címválasztásról... A célom az lenne, hogy feltérképezzem a női szerepeket, a női mintákat, személyiségeket, kivételeket a történelemben. Az még nem eldöntött, hogy pontosan hogyan fogom szűkíteni a témát. (A lehetőségek: egy nemzet nőalakjait vizsgálni,vagy egy-egy korszakot bemutatni. )